A megmunkálás a fémipar legfontosabb alkatrészgyártási eljárása. Ennek révén olyan alkatrészek készíthetők, amelyeket a többi iparág (feldolgozóipar, autóipar, repülőgép- és űripar stb.) a termékei előállításához használ fel. A műhelyen belüli megmunkálási terület azonban alapvető szerepet játszik abban, hogy ezek a munkák sikeresen elvégezhetők legyenek.
Mi a megmunkálás?
A megmunkálás a fémiparban végzett munkák összessége, amely a nyersanyag átalakításából áll olyan alkatrészekké és részegységekké, amelyeket a többi iparág felhasznál. Ma háromféle megmunkálást különböztetünk meg: forgácsolással végzett, forgácsleválasztás nélküli és abrazív megmunkálást.
Forgácsolás
Az első csoportba a szerszámgépeken, például esztergákon és marógépeken végzett munkák tartoznak. Ezek a berendezések forgácsolószerszámokat (fúrókat, marókat, esztergakéseket stb.) használnak, amelyek a megmunkálandó munkadarab felületéhez közelítve leválasztják a felesleges anyagot, így alakítva ki a kívánt kialakítást és formát. Az eltávolított anyag különböző méretű és vastagságú kis lemezkék formájában válik le, ezeket forgácsnak nevezzük.
A forgácsoló megmunkálási folyamatok a következőképpen csoportosíthatók:
- Nagyolás: ennél a műveletnél sok anyagot választanak le, de kis pontossággal.
- Simítás: ezzel a technológiával kevés anyagot választanak le, de nagy pontossággal. Ezt a megmunkálást befejező műveletként alkalmazzák, hogy a munkadarab jobb felületi minőséget kapjon.
Forgácsleválasztás nélkül
A forgácsleválasztás nélküli megmunkálás – az előzőekben ismertetett forgácsolással ellentétben – nem használ olyan forgácsolószerszámokat, amelyek anyaghulladékot termelnének. Ilyen munkát végeznek például a prések, amelyek kizárólag fémlemezek alakítását és képlékeny alakítását végzik. Vagyis a munkadarabot nem vágják, csupán átalakítják. Ebbe a csoportba tartoznak olyan igen fejlett technológiák is, mint a lézer- vágás és a vízsugaras vágás, amelyeknél – bár a munkadarabot vágják – nem keletkezik anyaghulladék. A kovácsolás és a hegesztés szintén a forgácsleválasztás nélküli megmunkáláshoz tartozik.
Abrazív megmunkálás
Végül az abrazív megmunkálást köszörűgépeken végzik. Ezek a gépek köszörűkoronggal dolgoznak; ahogy a neve is mutatja, a korong csiszolóanyaga koptatja a megmunkálandó munkadarab felületét, forgácsleválasztás nélkül. Ez a megmunkálás más eljárásokat, például az esztergálást egészíti ki.
A műhely megmunkálási területének optimalizálása
A megfelelő megmunkáláshoz nemcsak a gépek és forgácsolószerszámaik nélkülözhetetlenek. Amellett, hogy a munkadarabhoz a megfelelő eljárásokat és a szükséges szerszámokat kell alkalmazni, a műhelyen belüli megmunkálási terület is fontos. A műhelynek elegendő hellyel kell rendelkeznie a munkához szükséges szerszámgépek elhelyezéséhez; egy prés például nagy méretű gép, amely megfelelő helyet igényel, hiszen a rajta megmunkált darabok (a fémlemezek) is nagy méretűek.
Ezzel szemben a függőleges marógépek és általában minden függőleges tengelyű gép nem igényel nagy hosszirányú helyet. Ezeknél a gépeknél a mozgás felfelé és lefelé történik; a vízszintes gépeknél, például a csúcsesztergáknál a mozgás mindig vízszintes, az ágy hosszában.
A megmunkálási terület azonban nemcsak azt a helyet jelenti, ahol a szerszámgépeket elhelyezik, hanem azt is, hogyan rendezik el őket. A műhely optimalizálása érdekében – az ott végzett megmunkálások típusától függően – ajánlott a gépeket folyamatba rendezni, vagyis olyan sorrendben elhelyezni, amely megkönnyíti a kezelők munkáját. Ez elsősorban olyan gyárakban ajánlott, ahol kevés alkatrésztípust gyártanak nagy sorozatban.
A megfelelő tervezés szintén nagy segítséget jelenthet a műhelyben. Nemcsak a jobb szervezést segíti, hanem a gépek és a kezelők nagyobb hatékonyságát is. Ezért ajánlott nyomon követni a munkát, és olyan munkaütemtervet vezetni, amely lehetővé teszi, hogy az alkatrészeket a megadott határidőre szállítsák le az ügyfélnek.
A gép megmunkálási területe
Végül a megmunkálási terület a gépnek azt a részét is jelenti, ahol az alkatrész előállításának folyamata zajlik. A megmunkálási területet az asztal, az ágy és az orsófej alkotja. Minden szerszámgép más, és a rajta végzett megmunkálási eljárásnak megfelelően működik. Az előzőekben ismertetett megmunkálási eljárások közül a forgácsolás igényli a megmunkálási terület legnagyobb gondosságú karbantartását.
Ahogy már leírtuk, a forgácsolás során különböző méretű és vastagságú hulladék keletkezik, amely a gép ágyán rakódik le. Ha nem tisztítják rendszeresen, a felhalmozódó forgács a berendezés meghibásodását okozhatja.
A gépek teljesítményének és élettartamának javításához elengedhetetlen egy karbantartási terv követése. Minden szerszámgépnek megvan a maga karbantartási stratégiája; ez lehet heti (ide tartozik a megmunkálási terület tisztítása is), havi, féléves vagy éves. A berendezés tisztítását és a forgács eltávolítását maga a kezelő is elvégezheti egy erre szolgáló kefével.