A fémipar a gépipar azon része, amely a termelési lánc többi szereplőjét fogyasztási cikkekkel, szerszámokkal vagy alkatrészekkel látja el – fémből vagy gépekkel előállítva –, és felöleli ezek gyártását, forgalmazását és piacát is. A fémipar fogalma több mint 60 éve született meg, és azóta is fontos helyet foglal el a termelési láncokban.
A fémipar jelentősége
A fémipar azokat az ipari szerszámokat és gépeket foglalja magában, amelyek a többi iparág számára alkatrészeket szállítanak. Jellemzően a fémek és vasötvözetek megmunkálásához biztosít szerszámokat és gépeket a termelő tőkejavak előállításához; termelő tőkejavak alatt a gépektől kezdve az épületekig és létesítményekig mindent értünk, amivel további termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő.
Így például a fémipar biztosítja azokat a szerszámokat, amelyek számos iparág termékeinek gyártásához szükségesek. A fémipar alkatrészeket, szerszámokat és gépeket szállít többek között az élelmiszeriparnak, az autóiparnak és a textiliparnak. Ezek a gépek teszik lehetővé a termelési lánc kiépítését, és így azt, hogy a lakosság termékekhez és szolgáltatásokhoz jusson.
De miért fontos a fémipar? A válasz egyszerű. Fémipar nélkül a ma ismert gazdasági tevékenységek többsége leállna. A fémipar által biztosított gépek és szerszámok nélkül lehetetlen lenne fogyasztási cikkeket előállítani: nem lehetne autókat vagy ruhákat gyártani, és nemcsak a konzerveket nem lehetne dobozolni, hanem általában egyetlen olyan élelmiszert sem előállítani, amelynek gyári feldolgozáson kell átesnie.
Cél
E szakterület fő célja, hogy a fémes nyersanyagot mindenféle munkadarabbá, alkatrésszé és szerszámmá alakítsa, amelyekből aztán végtermék készül. Ide tartoznak a kis alkatrészek – anyák, csavarok, csapágyak, laposacélok és lemezek – éppúgy, mint a fejlett gépek. Ezek együtt hozhatják létre például a tonhalkonzervek kis fémdobozait vagy a gépjárművek alkatrészeit és pótalkatrészeit.
Fémipari folyamatok szerszámgépekkel
A fémipar az ipar egyik legösszetettebb területe, ezért képzett munkaerőt igényel. A fémipari szakmák közé tartoznak többek között a marósok, esztergályosok, köszörűsök, öntők, hegesztők, kovácsok és CNC-gépkezelők (számjegyvezérlésű gépek kezelői).
A fémipar tág területén belül két nagyon fontos szakág található: a kohászat és a vaskohászat. Az előbbi a fémek tiszta állapotban történő előállításával és kezelésével, valamint ötvözeteik létrehozásával foglalkozik. A vaskohászat ezzel szemben kizárólag a vasra alkalmazott technológiákkal foglalkozik: nemcsak a vas előállításával, hanem más elemekkel, például a szénnel való ötvözésével is.
Esztergálás
Az esztergálás a fémipar egyik fő folyamata. Gépek és szerszámok sorával végzik, amelyekkel különféle műveletek hajthatók végre: a munkadarabok forgácsolása mellett menetvágás, leszúrás, furatkészítés, hosszesztergálás és beszúrás, a munkadarab forgó mozgására épülő programok segítségével.
Az eszterga e folyamat legfontosabb szerszámgépe: a megmunkálandó, főorsóba fogott munkadarabot forgatja, miközben a vágószerszámok a munkadarab felületéhez képest mozognak. A vágószerszámok leválasztják a felesleges fémet; ezt a hulladékot nevezzük forgácsnak.
Marás
A marás szintén forgácsolással járó megmunkálási eljárás, amelyet marógép végez: a gépbe több vágóéllel rendelkező forgó szerszámot fognak be, amelynek neve maró. A marógép nagy pontosságú eredményt ad, különösen ha CNC vezérlésű gépet használnak; emellett csökkenti a gyártási időt és a szükséges gépkezelők számát.
Fúrás
A fúrás a munkadarabok megmunkálására szolgáló fémipari folyamatok egyike. A fúrás során egy szerszámgép, a fúrógép, a forgó fúrószár segítségével vág a munkadarabba. A fúrószár furatokat készít a felületen, miközben forgácsot választ le. A piacon többféle fúrógép kapható: elektromos, hidraulikus, mágnestalpas, pneumatikus, kézi, ütvefúró, fúró-maró stb.
További fémipari eljárások
| Hegesztés | Ez a fémipari eljárás alkatrészek összeillesztésére, egyesítésére szolgál. A hegesztés általában úgy működik, hogy az egyesítendő darabok között egy anyagot (többnyire fémet) megolvasztanak; amikor az olvadt anyag lehűl, szilárd kötést képez a darabok között. |
| Öntés | Öntéssel fém- vagy műanyag darabok állíthatók elő, az anyagot „megolvasztva”, majd formába öntve, ahol megszilárdul. |
| Hengerlés | A hengerlés szintén fémipari eljárás, a vaskohászat része: a kemencéből kikerülő acélból bugák lesznek, amelyeket később lemezekké hengerelnek, hogy azokból meghatározott alkatrészek készüljenek. |
| Kovácsolás | A kovácsolás során műanyagokat és fémeket alakítanak hidegen vagy melegen, nyomóerő alkalmazásával, hogy meghatározott formát kapjanak. |