Használt lemezhajlító gépet keres? A lemezhajlító gépek – más néven élhajlító gépek – kifejezetten fémlemezek hajlítására vagy élhajlítására tervezett szerszámgépek, amelyek többek között ráütéses (alsó) és levegős hajlítással dolgoznak.
Mi az a lemezhajlító gép?
Az élhajlító gépek olyan szerszámgépek, amelyekkel fémlemezek alakíthatók ráütéses és levegős hajlítással. A lemez hajlításakor figyelembe kell venni annak vastagságát. Ezért az élhajlító, illetve lemezhajlító gépeket a gép által alkalmazott hajlítóerő és préserő szerint osztályozzák.
A használt lemezhajlító gép kifejezés használt élhajlító gépeket jelöl, amelyeket beállítottak, és szinte újként működnek. Ezeknél a gépeknél kulcsszerepe van a szerkezetnek, amely több elemből áll; a gépek mechanikus vagy hidraulikus hajtásúak lehetnek. Az élhajlító géptípustól függően egyes gépek a felsőszerszám fémlemezbe való behatolásának mélységét is szabályozni tudják.
A lemezhajlító gépek képlékeny alakítással dolgoznak, hidegen.
Hogyan működik a használt élhajlító gép?
A fémlemezek hajlításához erőt kell kifejteni a munkadarabra úgy, hogy maradó alakváltozás jöjjön létre. A lemezhajlítás olyan fémipari eljárás, amellyel sík munkadarabokból V, U vagy csatorna alakú profilok készülnek.
A lemezhajlítás gazdaságos, költségkímélő eljárás, hiszen egy sík munkadarabot könnyebb alakítani, mint egy V, U vagy csatorna alakú elemet a nulláról forgácsolással előállítani. Emellett jobb a lemezt hajlítani, mint két darabot összehegeszteni a kívánt forma eléréséhez: a hajlított él sokkal szilárdabb, mint a hegesztési varrat.
Hajlítási műveletek a használt lemezhajlító gépen
Egy lemezhajlító gép háromféle hajlításra képes: levegős hajlításra, ráütéses hajlításra és prégelésre (vertésre).
Levegős hajlítás
Ennél az alakítási módnál a felsőszerszám az alsószerszámba nyomja a lemezt, de nem annyira, hogy a fémlemez hozzáérjen az alsószerszám falához. Nagyon rugalmas módszer, mert V, U és más alakú munkadarabok gyárthatók vele; ugyanakkor nem olyan pontos, mint a többi eljárás. Egy használt lemezhajlító géppel úgy is végezhető levegős hajlítás, hogy a gép szerszámának geometriája nem felel meg milliméterre pontosan a lemez kívánt hajlításának. A felületek nem érintkeznek egymással.
Ráütéses hajlítás
Ennél az eljárásnál a felsőszerszám a fémlemezt teljesen az alsószerszámba nyomja. Így olyan hajlítás jön létre, amely az alsószerszám belső geometriáját követi. V alakú munkadarabok készítésére használják.
Prégelés, a legnehezebb művelet a használt lemezhajlító gépen
A hajlítási módok közül ez a legköltségesebb és legnehezebben kivitelezhető, ezért a szerszámgép kezelésében jártas szakembert igényel. A prégeléshez a felsőszerszámnak nagyobb erővel kell a lemezre és az alsószerszámra hatnia; így maradó alakváltozás jön létre, csekély vagy semmilyen visszarugózással. Vagyis a lemez nem nyílik vissza, amikor a felsőszerszám elválik a felületétől.
Mi a visszarugózás?
Amikor használt lemezhajlító gépet használ, felmerülhet Önben a kérdés, hogy a hajlított lemez képes-e visszanyerni eredeti alakját. Tudnia kell, hogy amikor a lemezt új formára hajlítják, a hajlítóerő megszűnésekor kis mértékben visszatér eredeti alakja felé. Ezt nevezzük visszarugózásnak.
A visszarugózás jelensége a megmunkált lemez nyomószilárdságának köszönhető. Fémlemez hajlításakor a munkadarab egyik oldala megnyúlik, a másik pedig összenyomódik. Mivel azonban a lemezek anyaga sokkal nagyobb szilárdsággal rendelkezik nyomással, mint húzással szemben, az összenyomott oldal alakváltozott állapotban marad, majd a nyomóerő megszűnésekor kitágul.
Ahhoz, hogy a lemez megmunkálása a hajlítógépen sikeres legyen, képzett szakembernek kell elvégeznie a lemez visszarugózását befolyásoló számításokat és változókat. Ezért fontos kiszámítani a hajlítási szöget és azt a pontos helyet, ahol a nyomást ki kell fejteni.
Mi a hajlítási ráhagyás?
A fémlemezek hajlításakor a létrejövő hajlítás külső oldala hajlamos megnyúlni. Ennek következtében az eredeti lemez méretei megváltoznak. Előfordulhat, hogy a hajlított lemez nem illeszkedik azokhoz az alkatrészekhez, amelyekre fel kellene szerelni és amelyekbe be kellene építeni. Ezért fontos figyelembe venni a hajlítási ráhagyást. A hajlítási ráhagyás a kiterített lemez hossza és a hajlított oldalak hosszainak összege közötti különbség.
A hajlítási ráhagyás kiszámításához figyelembe kell venni bizonyos tényezőket, például a lemez vastagságát, a hajlítási szögeket és a munkadarab hajlítási sugarait.