Nyelv

Az Ön kosara

¿Cómo ayuda a la industria del mecanizado el desarrollo de la biomedicina?

Hogyan segíti az orvostechnika fejlődése a forgácsolóipart?

Nov 20, 2021

Az orvosbiológia (biomedicina) az orvostudomány biológiai vonatkozásaival foglalkozó tudományterület. Fő célja az emberi szervezetet érintő betegségekben és kórképekben zajló sejtszintű, molekuláris, genetikai és biokémiai folyamatok vizsgálata. Mindez a betegségek korai felismerését, valamint gyógyításukhoz szükséges kezelések kidolgozását szolgálja.

Orvos Gyakorlati megközelítés Az orvosbiológus által végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeire támaszkodik a diagnózis felállításában Tünetek diagnosztizálása, betegellátás, kezelés és műtétek
Orvosbiológus Kutatás Az orvosi gyakorlatból származó adatokat használja fel Biológiai mintákat gyűjt a betegségek gyógyítását célzó kutatásokhoz

A forgácsoló ipar ezzel szemben azoknak az ipari eljárásoknak az összessége, amelyek egy kiinduló tárgyat egy másikká alakítanak át, eltérő alakkal és mérettel.

A két terület például a sebészeti eszközök – csipeszek, fogók, sebterpesztők – gyártásánál találkozik. Ezek a műtétekhez nélkülözhetetlen eszközök egy sebészeti acélból készült darabból születnek, amelyet különböző gépekkel, például vágógépekkel munkálnak meg, amíg el nem nyeri a használatra optimális formát.

Ugyanígy a forgácsoló ipar állítja elő a protéziseket is, olyan anyagokból, amelyeket a szervezet nem lök ki – például titánból –, és olyan formában, amely pótolja az eredeti testrészeket. A forgácsolás garantálja ezeknek az alkatrészeknek a tökéletességét, olyan felületminőséget biztosítva, amely e gépek nélkül nem lenne elérhető.

A mikroforgácsolás

Az elmúlt években az orvostechnikai ágazat jelentősen fejlődött, és olyan új technológiákat vezetett be, amelyek bizonyos betegségek gyógyításának és kezelésének keresését segítették. Ez többek között a mikroforgácsolásnak köszönhetően vált lehetővé.

A mikroforgácsolás az az eljárás, amellyel parányi méretű alkatrészek készülnek, amelyeket más módon nem lehetne ilyen pontossággal előállítani. Ezt hűtött gépeken, nagy megmunkálási sebességgel végzik, hogy a hőmérséklet stabil maradjon, és felülmúlhatatlan pontosság legyen elérhető.

Ez az eljárás nagyon kemény anyagokkal dolgozik, például rozsdamentes acéllal vagy titánnal, amelyekből az orvosi-fogászati terület számára készülnek alkatrészek. A mikroforgácsolással előállítható termékek közé tartoznak az oszteoszintézis-csavarok, valamint a csonthoz csavarozott lemezek, amelyek az ízületi törések gyógyítását szolgálják.

Az orvosbiológia eredményei a forgácsolásnak köszönhetően

Az orvosbiológia az elmúlt években látványosan fejlődött, és számos olyan eredményt ért el, amely megkönnyíti a betegségek gyógyítását és kezelését. Ezekhez az eredményekhez olyan laboratóriumokra van szükség, amelyeket a gyárakban forgácsolási eljárásokkal készülő, összetett műszaki berendezésekkel szerelnek fel, így kijelenthető, hogy a legkorszerűbb tudományos berendezéseket előállító forgácsolási eljárások nélkül nem lehetne előrelépni olyan fontos kutatási területeken, mint az őssejtkutatás.

Őssejtek

Az őssejtkutatásnak köszönhetően a tudósoknak sikerült a felnőtt sejteket az embrióban található őssejtekhez hasonló sejtekké alakítaniuk. Az őssejtek úgynevezett differenciálatlan sejtek. Ez azt jelenti, hogy más sejttípusokká alakulhatnak át, például vérsejtekké vagy idegsejtekké. A kutatások innen jutottak el a transzdifferenciációig, vagyis ahhoz a folyamathoz, amelynek során az egyik típusú sejtből egy másik típusú sejt lesz. Például egy bőrsejtből agysejt válhat.

Ez az eredmény rendkívül fontos, mert ennek alapján vérképzőszervi betegségek gyógyíthatók vagy égési sérülések kezelhetők. Ráadásul idővel nagy valószínűséggel olyan, ma még gyógyíthatatlan betegségekre is lesz gyógymód, mint az Alzheimer-kór.

Ez a betegség az agy idegsejtjeit támadja meg, és demenciát okoz. Bár kialakulásának oka ma még nem teljesen ismert, egy elmélet szerint két fehérje túlzott mennyisége áll a hátterében. Ezek a béta-amiloid és tau nevű fehérjék csomókat képeznek az agyban, amelyek feltehetően megnehezítik a sejtek közötti kommunikációt.

Az őssejteket ma ennek a betegségnek a kutatásában is alkalmazzák: az Alzheimer-kórban szenvedőkével azonos genetikai állományú idegsejteket állítanak elő belőlük. Így olyan gyógyszerek fejleszthetők, amelyek csökkentik a tau és a béta-amiloid fehérjék túlzott mennyiségét.

Mindezzel együtt ezen a területen még sok a fejlesztenivaló és a felfedeznivaló. Ugyanakkor ez a tudományág óriási léptekkel halad előre – többek között a forgácsoló iparnak köszönhetően –, amely valóra váltja a tudósok elképzeléseit és álmait, és kiszolgálja a betegek igényeit.