A faesztergálás olyan megmunkálási eljárás, amelynek során egy tárgyat vagy munkadarabot alakítanak ki egy esztergának nevezett szerszámgéppel. Az eszterga nagy sebességgel forgatja a munkadarabot, miközben a forgácsoló szerszámok a felületéhez közelítenek, hogy formát adjanak neki, és eltávolítsák a felesleges anyagot.
Faeszterga
Elmondható, hogy a faeszterga volt az első eszterga, amelyet már az ókorban feltaláltak. Ebből a kezdetleges szerszámgépből fejlődtek ki a ma ismert különféle esztergák, amelyek már fémek és más anyagok megmunkálására is alkalmasak. A faesztergálás nem sorolható egyszerűen az asztalosmunkák közé, mivel nem asztalos végzi, hanem egy esztergályos.
Ez a szerszámgép egy orsóházból áll, amely a szíjtárcsás előtolóegységnek köszönhetően mozgatja a fa munkadarabot. A faeszterga emellett ággyal rendelkezik, amely stabilitást ad a gépnek, valamint vezetékekkel, amelyek az elmozdulást teszik lehetővé. Az elmozdulást egy szán végzi, amely kétféle mozgásra képes: hossz- és keresztirányúra. A szegnyereg az eszterga azon része, amely az orsóházat befogadja, és a megmunkálandó munkadarab egyik végének megtámasztására szolgál.
Végül ez a szerszámgép főkapcsolóval és fordulatszám-szabályozóval is fel van szerelve, amelyekkel a forgácsolósebesség (ezt az orsóház hozza létre) és az előtolási sebesség (ezt a munkadarab elmozdulása adja) szabályozható.
Az eszterga és a fa
Ahhoz, hogy az esztergálás a kívánt eredményt hozza, fontos a megfelelő faanyag kiválasztása. Ehhez figyelembe kell venni a kész darab jellemzőit és rendeltetését, és természetesen a fa tulajdonságait is. A faeszterga ugyanis a legkülönfélébb tárgyak elkészítésére képes, akár baseballütőkére is.
Ezen a szerszámgépen leggyakrabban puha- és keményfákat munkálnak meg. A puhafák közé tartozik a fenyő; bőségesen rendelkezésre áll, olcsó és nagyon sokoldalú. A keményfák közül – amelyek valamivel nehezebben munkálhatók meg – kiemelkedik a tölgy, a dió, az ében, az olajfa és a mahagóni; mindegyiknek megvannak a maga jellemzői, keménysége, színe, rostszerkezete és így tovább.
Fontos kiemelni, hogy a puhafák ajánlottak leginkább azoknak, akik most ismerkednek a faesztergálással; nemcsak azért, mert a fa puhább, hanem azért is, mert olcsóbb.
Mi a faesztergához használt satu?
Ahhoz, hogy az eszterga megfelelően működjön, nem elég beállítani a forgácsolási és előtolási sebességet, a fordulatszámot, az esztergálási fogásmélységet vagy kiválasztani a megmunkáláshoz megfelelő szerszámokat; az sem elég, ha ismerjük a munkadarab kialakítását és jellemzőit. Szükség van egy jó befogórendszerre is, amely a megmunkálás alatt rögzítve tartja a munkadarabot.
Az egyik ilyen befogórendszer a satu. Az esztergákra jellemző, hogy a megmunkálandó darab a saját tengelye körül forog, miközben előtoló mozgást végez, és találkozik a forgácsoló szerszámokkal. Ahhoz, hogy nagy sebességgel foroghasson, a munkadarabot szilárdan kell rögzíteni, hogy ne csússzon meg, és ne mozduljon el a beállított helyzetéből. Ezt olyan befogórendszerek biztosítják, mint a satu.
Mi a satu szerepe a faesztergán? Azon túl, hogy megfelelően rögzíti a munkadarabot, a satu nagyon pontos és minőségi munkát garantál, emellett kényelmesebbé és biztonságosabbá teszi a kezelők munkáját.
A satu az eszterga egyik eszköze, amely orsós mechanizmus révén lehetővé teszi a munkadarab súrlódásos rögzítését, miközben állandó nyomást fejt ki rá. Ma már a szerszámgéptől függően különféle satutípusok léteznek. Vannak például fix vagy forgó talpú satuk. A forgó változatok kézi, hidraulikus vagy mechanikus működtetésűek lehetnek, és általában kör alakú tányérra szerelik őket.
Satutípusok
A fix és forgó satuk szerinti felosztáson túl az iparban három típus a legelterjedtebb:
- Csavaros satu: ez a leggyakoribb; különböző méretekben és anyagokból kapható, leginkább fémből vagy fából.
- Fix-progresszív előtolású satu: jellemzője, hogy kulccsal könnyen állítható.
- Fogós satu: kis tárgyak szorítására használják.